The Fighter (Harry Styles fanfiction HU)

Sziasztok!

Köszönöm a 2 kommentárt, 17 pipát, a díjakat és a 75 rendszeres olvasót! Szeretlek titeket! <3

Ez az eddigi legrövidebb rész, de nem túlzok, ha azt mondom, hogy a következő négyszer ilyen hosszú lesz.

Hogy telik eddig a nyár? Milyen lesz a bizonyítvány? Nektek hétfőn még kellett iskolába mennetek? Nyugodtan írjátok meg nekem hozzászólásban, nem harapok.:D

Nadia

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

9. fejezet

Becca szemszöge:

Kissé megremegtek az ujjaim, mikor megpróbáltam kicipzárazni a dzsekimet. A hideg odakintről megsorvasztotta az ujjbegyem és nem tudtam megmozdítani azt. Ahogy sétáltam a bank felé, minden levegővételem szörnyű volt. Az átázott bakancsom könnyedén lejött lábaimról, így mostanra a zoknim nyirkos lett a földhöz ragadt hótól. Felnyögtem az érzésre, ahogy a mezítelen lábaim a padlóhoz értek a lakásom fapadlóján.

Éppen azon voltam, hogy lehámozzam magamról a félig átázott felsőmet, amikor is egy hangos kopogás töltötte be a teret és abbahagytam a nyirkos pólóm átvételét, lassan az ajtóhoz csoszogtam. Az apró ablak a nyílászárón betört, így ha valaki ki akar rabolni, hát gyerünk. Már nem tudtam ezzel foglalkozni ezen a ponton, a szombat reggelem a nedves, s hideg időjárás körül forgott. A kezem lefagyott a kilincsen Harry látványára, ott állt az ajtókeret előtt. Rózsaszín ajkai egy ördögi mosolyra húzódtak, amint hozzáérintette alsó ajkát fehér fogaihoz.

- Szia szerelmem. – A hangja még szexisebben hangzik, mint emlékeztem a tegnap estéről. A gondolatok a rendkívül szexi látványra teljesen felkavarják a levegőt.

- Szia – lepillantottam a felsőmre, mivel úgy véltem határozottan látható a piros melltartóm az anyagon keresztül. A szemei követték az enyéim és a sötét vigyora egyre meghatározóbb lett. Hirtelen összefontam a karjaim a mellkasom előtt, mielőtt beszélni kezdett.

- Talán bejöhetnék? – kérdezte és nemigen tudtam mit csináljak, így elálltam az útjából, ezzel megengedve neki, hogy bejöjjön a lakásomba. Mi a franc bajom van? A megannyi videó után, amit az iskolában néztünk az idegenekről most hagyom, hogy bejöjjön a lakásomba? Miért kellett elmondanom neki, hol lakom?

Lágy kopogást lehetett hallani a padlón, amit a bakancsaival idézett elő, mielőtt ledobta a sötét táskát és egyik kezét a másikba rakta. A kezei már közel sem voltak olyan véraláfutásosak, mint múlt éjjel és majdnem elmosolyodtam a gondolatra, hogy már majdnem jól van. - Megyek, átöltözöm – tájékoztattam kínosan, míg leült a kanapéra, szemtelenül vigyorgott rám. Megfordultam és megbizonyosodtam róla, hogy valóban bezártam a bejárati ajtót mögöttem, gyorsan lekaptam magamról a felsőm és egy hosszú ujjú, rózsaszín, v nyakú felsőt öltöttem magamra. A jóga nadrágom is sikerült felvennem, mivel a farmerem már kezdett eléggé kényelmetlenné válni a számomra.

Mit csinál itt? Miért vagyok ideges? Semmi okom rá… Ő csak egy fiú. Nem, Ő csak egy férfi. Egy szexi, vonzó és áskálódó férfi, aki nem hagyja békén a gondolataim. Mielőtt jobban belemerültem volna a gondolataimba elhatároztam, hogy visszamegyek a nappaliba. Mikor visszaértem a kezei a film gyűjteményemen voltak, a háta szemben állt velem. 

- Eléggé bírlak téged, Becca – mondta kertelés nélkül és emiatt nem tudtam leállítani, hogy teljesen elvörösödjek. Átkozottul vonzó és itt van, a lakásomban.

- Miért vagy itt? – Néhány okból kifolyólag a magabiztosság, amit a kórházban éreztem teljesen eltűnt mostanra. Látni, ahogy felém tornyosult a kórházi ágyról teljesen felkavarta az elmém.

- Nem maradhattam a lakásomban – kicipzárazta a kabátját, rálátást nyertem a kék sapkára a belső zsebében. Basszus, biztosan nagyon jól néz ki sapkában. Szerintem még maradni fog egy kis ideig.

- Oh? – kérdeztem és odanyújtottam neki a kezem, hogy odaadhassa a kabátját. Gyengéden elhelyezte a hideg szövetet a tenyeremben, majd felakasztottam a fogasra. Harry Styles kabátja a fogasomon van. Mi történik?

- A paparazzók a sarkon vannak az új hírek miatt – sóhajtott. – Eszembe jutottál.